Barack Obama pénzügyi szektort érintő reform lépése is meglepte a befektetőket. Az amerikai elnök annak érdekében, hogy egy esetlegesen bankokat érintő csődhelyzet minél enyhébb mértékben érintse a teljes pénzügyi szektort, korlátozná a bankok lehetőségeit, hogy vagyonukat kockázatos eszközökbe fektessék be. Ez több érdekes kérdést vet fel, kérdezhetnénk például, hogy mindez hova is vezetne? Ha a bankok nem fektethetnek például árutőzsdébe, vagy részvényekbe, akkor mit kezdenek azzal a brutális likviditással? Ingatlan alapok? Forgóeszközhitelek? Lakossági hitelek? Állampapírok? Nem növelné ez az inflációt? Nem jelentene ez lazább hitelezési kondíciókat? Nagyobb hitelezési kockázatot?

A nap negatív teljesítményét a pénzügyi szektor mutatta fel, a Citigroup, JP Morgan, Bank of America, stb 5% közeli veszteséggel zárták a napot.

A gazdaság növekedésének lassulása, legalábbis a remény a fogyasztás növekedésének elmaradásában az olaj árát is lejjebb nyomta. Mindezt tetőzte a bankokat érintő kormányzati terv, hiszen a nyersanyagok árának jelentős részét képviseli a spekulációs tőke, amelynek meghatározó része a nagy bankhálózatok vagyonából tevődik össze.

Melyik vállalat az, amely történelme során 5x maradt alul, és 16x verte meg az elemezői várakozásokat, amely újkori sikertörténetéhez kevés hasonló említhető? Igen, a Google. Az ismét két számjegyes növekedést produkáló Internet óriás a vártnál jobb gyorsjelentése sem hatotta azonban meg a befektetőket, a részvény 5%-ot vesztett értékéből a hivatalos kereskedés lezártát követően.

A cikk megjelent: Tőzsdeinfo: http://www.tozsdeinfo.biz