Jelenleg azonban több geopolitikai tényező adhat támogatást az olajár emelkedésének. Itt van a közel-keleti feszültség (háború Gázában), az orosz-ukrán gázvita okozta ellátási bonyodalom. A fekete arany jegyzése a hét elején 50 dollár környékére került, karácsony óta körülbelül 25%-kal drágult. További lökést adhat az árfolyamnak, hogy tavaly év végén Kína bejelentette, hogy az alacsony árakra tekintettel növelik a kőolaj- és a földgázimportot a kínai stratégiai tartalék számára. Az ázsiai ország a világ második számú kőolajfogyasztója az Egyesült Államok után. E hét végére ismét olcsóbb olajjal találkozhattunk a tovább gyengül_ amerikai keresletre valló, legfrissebb adatok miatt. Befolyásoló tényező lehet, hogy úgy tűnik, az OPEC-tagországok - szokásuktól eltérően - ezúttal elég szigorúan betartják legutóbbi termeléscsökkentő döntésüket - ebben a piac eddig nem hitt. A termelés növelésére nem is lehet számítani, mivel az OPEC főtitkára egy korábbi nyilatkozatában legalább 75 dolláros hordónkénti árat jelölt meg a termelőkapacitások növeléséhez.

Az idei, szélesebb világgazdasági kilátások azonban egyelőre folytatódó, nagy túlkínálatot valószínűsítenek és ez határt szab az áremelkedésnek. Az OPEC elnöke, Sahib Khelil azt jósolja, hogy az első félévben a világpiaci kereslet napi 1,4 millió hordóval csökken és idén egész évben is átlagosan napi 500 ezer hordóval kevesebb lesz, mint tavaly, az általa napi 200 ezer hordósra becsült keresletcsökkenés után. Ez nagyjából megegyezik az amerikai energiaügyi minisztérium legfrissebb előrejelzésével, amely szerint a világ olajfogyasztása még idén is csökkenni fog, napi 450 ezer hordóval. Független elemzők szerint is csökkenni fog a világ energiafogyasztása idén, 1983 óta első ízben.