Az Erste Bank legfrissebb elemzése arról számol be, hogy félreértelmezett adatok miatt büntetik a kelet-középeurópai régiót a befektetők, hiszen a térség adósságrátája lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európáé. Az elmúlt hetekben számos negatív hangvételű vélemény látott napvilágot Kelet-Közép-Európával kapcsolatban, az euró-övezet problémáinak gócpontjává állítva be a térséget. A héten a Bank for International Settlements (BIS) olyan adatokat közölt, miszerint Kelet-Európa összesen 1.700 milliárd dollár külföldi adósságállománnyal rendelkezik és, hogy 2009-ben 400 milliárd dollárt kell vagy visszafizetnie, vagy megújítania. Az Erste az adatok mögé nézett és arra a megállapításra jutott, hogy a BIS által közölt adatok hibás megközelítésen alapulnak, jócskán felnagyítva a kelet-közép-európai régió eladósodottságával kapcsolatos tényeket. Az Erste elemzői szerint a bruttó külső adósság helyett inkább a nettó külső adósságot (vagyis a külföld felé fennálló tartozások összege, csökkentve a külföld felé nyújtott hitelek összegével) kellene viszonyítási alapnak venni a finanszírozási kérdések elemzésénél. Ha így nézzük az egyébként teljesen jogos felvetést, akkor az is kiderül, hogy Magyarország külső adósságállománya nemzetközi összehasonlításban nem is olyan komoly, hiszen hat euróövezeti országénál is alacsonyabb értéken áll.

Ma egy újabb megerősítés érkezett a témában. A Reuters Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) véleményét idézte. Eszerint nagyon eltúlozzák a bajt azok az elemzések, amelyek a kelet-európai bankok működőképességét veszélyesnek látják, hiszen a régiós kitettség valójában tizede annak, mint ami közszájon forog. Ez a vélemény jól összecseng az Erste vezérigazgatójának minapi nyilatkozatával.